tüfa ta f, verbo

fülkonpa –

v

acercarse.

Ka newe fülkonpurkey chew ñi mülen ti txeqül. ‘Y se acercó más hacia donde estaba el treile.’ [NCH]


iney indicativo condicional imperativo
iñche fülkonpan fülkonpali fülkonpachi
eymi fülkonpaymi fülkonpalmi fülkonpage
fey fülkonpay fülkonpale fülkonpape
iñchiw fülkonpayu fülkonpaliyu fülkonpayu
eymu fülkonpaymu fülkonpalmu fülkonpamu
feyegu fülkonpaygu fülkonpale egu fülkonpape egu
iñchiñ fülkonpa fülkonpaliyiñ fülkonpa
eymün fülkonpaymün fülkonpalmün fülkonpamün
feyegün fülkonpaygün fülkonpale egün fülkonpape egün