tüfa ta a, verbo

apokünu –

v

dejar lleno. »apo –

Kiñe rügechi karey metawe kinturkey, fey apokünurkefi ko mew. ‘Buscó un cántaro de plástico bien grueso y llenó de agua.’ [Nch]


iney indicativo condicional imperativo
iñche apokünun apokünuli apokünuchi
eymi apokünuymi apokünulmi apokünuge
fey apokünuy apokünule apokünupe
iñchiw apokünuyu apokünuliyu apokünuyu
eymu apokünuymu apokünulmu apokünumu
feyegu apokünuygu apokünule egu apokünupe egu
iñchiñ apokünu apokünuliyiñ apokünu
eymün apokünuymün apokünulmün apokünumün
feyegün apokünuygün apokünule egün apokünupe egün