tüfa ta a, verbo

allfül –

vt

herir.

Kom feychi pu palife müley ñi kim palingeal egün, femgechi ka tañi allfülnoafiel tañi kayñe kam tañi igka. ‘Todos los participantes en el palin deben saber jugar, para de esta manera no herir a su adversario ni a su compañero.’ [FED2]


iney indicativo condicional imperativo
iñche allfülün allfül-li allfülchi
eymi allfülimi allfülülmi allfülge
fey allfüli allfül-le allfülpe
iñchiw allfüliyu allfül-liyu allfülyu
eymu allfülimu allfülülmu allfülmu
feyegu allfüligu allfül-le egu allfülpe egu
iñchiñ allfüliyiñ allfül-liyiñ allfül
eymün allfülimün allfülülmün allfülmün
feyegün allfüligün allfül-le egün allfülpe egün

Comparte esto: